Nemzeti
Tehetséggondozó
Nonprofit Kft.
Két olimpia és a foci Eb után Urbán Ádámmal, az M1 és M4 munkatársával, valamint Tóth Bélával, az M4 Sport munkatársával is beszélgettünk sportújságírói tapasztalataikról. Ádám a stúdióból, Béla a helyszínről számolt be a pörgős eseményekről. Az első “félidőben” az aktuális kihívásaikkal és munkahelyi tapasztalataikkal foglalkozunk, míg a második felvonásban az NTGN-es és személyes megéléseiket mutatjuk be.
Hogy emlékszel vissza az első napra a jelenlegi munkahelyeden?
Ádám: Félig-meddig még covid-járvány volt, mindenki maszkban ült, egy asztalnál egy ember. Borzasztó volt így visszagondolva. Plusz, egyből beledobtak a mélyvízbe. Nem volt mentorom, úgy kellett összeszednem az infókat, hogy hogyan működik az adásszerkesztő program, a vágóprogram, stb. Nehéz napok voltak.
Béla: Az első napon a vágók munkájába tekinthettem be, ahogy egy esti stúdiós műsor előkészítése és lebonyolítása zajlik. A hely szellemisége az elejétől megfogott.
● Az élőzés spontaneitása és az előre felvett anyag szabadsága közül melyikre tennéd le a voksod?
Ádám: Az élőzés még fokozottabb koncentrációt igényel. Nálam speciel az első 2-3 alkalom után múlt el az izgulás.
Béla: Az élőzés mindig “doppingol”. Az általában jobban is sikerül, mint amikor van idő egy előre rögzített anyaggal szórakozni.
● A technika ördöge mikor jön szembe veled leggyakrabban?
Ádám: A sporthíradóban mi magunk vágunk. Aki csinált már ilyet, tudja, hogy ez egy több hibafaktoros, pepecselős meló, ráadásul gyorsan kell csinálni, hogy „odaérjenek” adásba az anyagok. Sajnos előfordul, hogy a demo szöveg 99 százalékra kész, de az adott mérkőzés az utolsó percekben váratlan fordulatot vesz. Közben fenyegetően lebeg felettünk az adásveszély. Gyorsan át kell írni, de ilyenkor már nem kell körmondatokban fogalmazni, csak a legfontosabbakat, gyorsan. És akkor reményeink szerint odaér időben az anyag.
Béla: Tipikus, amikor a vonal éppen az adás kezdete előtt tűnik el, ilyenkor gyors kommunikációra van szükség. Az olimpia alatt egy párizsi áramszünet miatt minden rádiós vonal elveszett. Ilyenkor a helyszíni riporter tehetetlen.
● Volt-e olyan eset, amikor az előzetes elképzeléseid teljesen másképp alakultak egy sportesemény során? Hogyan oldottad meg?
Béla: Az idei olimpián a kajak-kenu sportág versenyein fedetlen volt a médiatribün, és persze tűzött a nap. Gyorsan szereztem be esernyőt és naptejet.
● Melyik tévhitet cáfolnád meg a sportújságírással kapcsolatban?
Ádám: Hogy a szakma csúcsa a kommentálás, a közvetítés. Ez nem igaz. Az is „csak” egy műfaj.
Ádám kiskeretes: Urbán Ádám az M1 munkatársa. Munkanapjai egy részét a Nemzeti Sporthíradó műsorvezetőjeként tölti, a többi nap pedig riporterként dolgozza fel az eseményeket. Mint elmondta, a délelőtti műszakban több adás van, viszont kevés az új hír. Az Eb alatt délelőttönként 9 élő adást csinált, óránként egy műsort az M1-en, és hármat az M4-en. Az olimpia alatt pedig az Ez történt az olimpián műsorokban rendre lementek az anyagaik. “A nyár iszonyat keményre sikeredett. Az olimpia alatt a szokottnál több riporter volt beosztva egy műszakba, így tartható volt az iram. Az M1- en emelt adásszámmal mentünk, így hiába egy csatornára dolgoztunk, munka volt bőven.”
Béla kiskeretes: Tóth Béla az Eb-n és az olimpián is a Kossuth Rádió és a Nemzeti Sportrádió munkatársaként vett részt. Emellett az M4Sport közvetítéseiben is hallható a hangja. Gyerekként még nem gondolt bele egy esetleges sportriporteri pályafutásba. Az NTGN-es képzésnek hála azonban gyakoronkként kezdhetett az M4 Sport csatornájánál. “Leginkább a hátsó udvart próbáltam kiskoromban bejátszani a képzeletbeli bajnokságaim mérkőzéseivel. Felnőttként pedig nagyon jó részt vállalni ebben az egész világban, mára beteljesült álomként élem meg.”
