Miközben a média világa folyamatosan változik, az újságírás alapelemei stabilak maradnak. De vajon van különbség abban, hogy a hírek egy rádió mikrofonján vagy egy televíziós kamera lencséjén keresztül jutnak el a közönséghez? A kérdésre egy tapasztalt hírszerkesztő, Pelyach Gergely válaszolt, aki mindkét világot jól ismeri, és ezt nem rest az NTGN diákjai számára a televíziós műfajok és hírszerkesztés tantárgy keretén belül átadni. Hiszen a médiában szerzett tapasztalatok és az oktatás az NTGN minden óráján összefonódnak.
„A rádió és a televízió csak forma, keret” – vallja a Hír TV vezetője. A tartalomgyártás, a közéleti ügyek ki- és megbeszélése szempontjából egy újságírónak szinte mindegy, mi a felület. A rádiónak is megvannak a maga előnyei, eszközrendszere és szépsége, ugyanúgy a tévé eszköztárában is vannak olyan dolgok, melyek izgalmassá teszik a munkát. „De a végén mindenképpen – a „fogyasztók” helyett – a polgárok számára releváns tartalom az, ami számít."
A hírszerkesztés nem könnyű terep
„A hírszerkesztési elvek, a közéleti események „megéneklésével” kapcsolatos szakmai szabályok nem változtak. A gyorsuló hírfogyasztási igények nyomást gyakorolnak az újságírókra, de a minőség nem szenvedhet kárt. A tartalomgyártás és az újságírás között óriási különbség van – és ezt meg kell értenünk” – nyomatékosítja Gergely. Szerinte, aki enged a nyomásnak, az inkább írható le a tágan értelmezett "tartalomgyártó" és nem a "hírszerkesztő" vagy akár "újságíró" szavakkal.
A legnagyobb kihívások közé Pelyach Gergely szerint a hitelesség megőrzése tartozik a gyorsuló hírfogyasztási igények közepette. Az elmúlt évtized technológiai változásai és a közösségi média új platformjai ugyanis felületessé is tették azok fogyasztását. Az etikus hírszolgáltatás szerepe így ma fontosabb, mint valaha.
A jövő újságírói és az oktatás szerepe
„Egyre több a tartalomgyártó, és kevesebb az újságíró” – jegyzi meg kritikusan. „Fontosnak tartom, hogy a következő generációnak átadjuk azokat az alapértékeket, amelyek meghatározzák a szakmánkat: ezek az etika, a hitelesség és a közéleti ismeretek. Nem fogom fel ésszel, hogyan tud bejönni valaki állásinterjúra egy tévébe úgy, hogy nem tud mondani legalább három minisztert a kormányból, vagy két frakcióvezetőt a parlamentből, vagy legalább egy releváns közéleti eseményt az adott időszakból” – Gergely szerint tehát, aki a hírt magát nem tudja előállítani, az mindegy, hogy a tévé képernyőjén, a közösségi médiában, egy hírműsorban vagy egy magazinműsorban teszi (pontosabban: nem teszi) ezt. Az érdeklődést a közélet iránt, az alaposságot és a szakmai elkötelezettséget egy újságírónak produkálnia kell mindig!
Pelyach Gergely az NTGN oktatásában arra törekszik, hogy a hallgatók ne csak a technikai eszközöket tanulják meg kezelni. „Az emberek hajlamosak csak a címeket átfutni, ami nagy kihívás az újságírók számára. Ezért még fontosabb, hogy jól megfogalmazott tartalmat állítsunk elő. Ehhez a diákok az NTGN-nél a legjobb helyen vannak.”
