Ha annyira nehéz lenne, miért vágynék vissza? – Mónus Dóra kárpátaljai diákunkkal beszélgettünk
Az ukrajnai magyar lány életében több magyarországi állomás is megadatott, mégis hazatérne Kárpátaljára, hogy az NTGN-nél megszerzett tudását otthonában hasznosíthassa. Az NTGN podcast Határtalanul című sorozatának első epizódjában Mónus Dórát faggattuk.
A kárpátaljai lány elmesélte, hogy gyerekként magyarországi tévét és rádiót hallgatott. Ukrajnában a TV21 Ungvár sugároz magyar adásokat, mely csatorna 2018-ban alakult, a Pulzus rádió pedig 2013-ban szólalt meg először náluk az éterben.
– Magyarlakta településen születtem és nevelkedtem. Az ukrán média iránt gyerekként nem mutattam érdeklődést, a családom részéről sem tapasztaltam ezt. Sajnálom is, hiszen ha a környezetem fontosnak tartotta volna, bennem is másként alakul – vallja be Dóra.
Színház igen, tévé nem
A drámapedagógia iránt is érdeklődő lány gyerekként a Vidnyánszky Éva által alapított Ficseri Gyermekszínjátszó stúdiósa volt. Felnőttként a Gál Natália színésznő által működtetett színjátszó csoportban tanulhatott az életről, és arról, hogy az út fontosabb, mint a cél. Kitértünk arra is, hogy az NTGN rádiós képzésére azért jelentkezett, mert szeretné megtanulni, hogyan sáfárkodhat megfelelően a hangjával.
– A közvetítés a kulcsszó, amire késztetést érzek. És talán a hangom által áldást is kaptam hozzá fentről. Az NTGN egy olyan közeg, ahol elsajátíthatjuk a helyes beszédtechnikát, ami egy hosszú út – Dóra úgy érzi, még nem tanult eleget a helyes beszédről. – Rengeteg gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy magabiztosabban léphessek színpadra vagy ülhessek be egy mikrofon mögé.
A képzést összetettnek tartja, ahol azon felül, hogy jó beszélőket nevelnek a diákokból, a kérdezési technikát, az interjúkészítési metódusokat és a háttérmunka fontosságát is hangsúlyozzák.
– Ha felkészülten megyünk egy interjúra, akkor a vágás is könnyebb. Hiába értékes az egész anyag, mederbe kell terelni a lényeget. Ha nem fordítunk elég időt előzetesen is a témára, nem várhatjuk el, hogy jó legyen a végeredmény – mert ahogy ő tartja, utólag már nehéz ívet adni egy beszélgetésnek.
Hírolvasás, amivel meg kell szenvedni…
Hogy miért nehéz például a hírolvasás Dórának?
– Nehezen találom meg azt a tárgyilagos hangnemet, ami a hírolvasáshoz kell. A tanárom szerint a hírolvasás a felolvasás esszenciája. Ha hírt olvasol, a személyed egyáltalán nem számít, az a lényeg, hogy amit közölsz, befogadható és élvezhető legyen. Bosszant, hogy még nem éreztem rá, de jó az irány – avat be nehézségeibe a fiatal rádiós. Színpadi szereplőként felmerült az a kérdés is, vajonmiért nem vágyik a képernyőre?
– Nem tartom magam szépnek, nem akarom a televíziózás világát szegényebbé tenni. És azt sem szeretném, hogy az elégedetlenségemből fakadó harcaim középpontba kerüljenek az életemben. A színpadon sokkal hangsúlyosabb szerepet kap a belső szépség, nagyon izgalmas a karakterépítés is, egy nagy közös ügy fogaskerekei vagyunk. – így magyarázza a különbséget.
Izgalom és érték a nehézségek ellenére
A kárpátaljai lét is megért egy külön fejezetet a podcastben, hiszen Dóra megannyi sorstársához hasonlóan haza szeretne egyszer térni. Erről is határozott elképzeléseket osztott meg velünk:
– Mi egy virágzó magyar kultúrába születtünk. 30 éves az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás és a Beregszászi Színház is. Hiszem, hogy a TV21 Ungvár és a Pulzus rádió is lesz egyszer 30 éves. Muszáj remélnünk és tevékenynek lennünk. A fokozatosan megszerzett tudást és az NTGN-es tapasztalataimat is haza szeretném vinni, a háború azonban minden fontos döntésemet befolyásolja. Meg kell tanulni ezzel együtt élni. A nehezítő körülmények és a kedvezőtlen szabályozások ellenére sem adják fel az otthon maradottak, mindig mindent megcsinálnak. Bevallom, gyerekként nehezebbnek láttam az otthoni életet, de ha annyira nehéz lenne, miért vágynék vissza? Küzdelmes az a sors, ami adatott nekünk, de izgalmas, érdekes és rengeteg lehetőséget biztosít az alkotásra. A munkádnak értéke van, te is értékes vagy, és pont azért kell hazavinni a tudást, hogy Kárpátalján az élet egyre könnyebb legyen!