A külhoni magyarság oktatásügye nem áll valami fényesen. Az államnyelvet nem idegen nyelvként tanítják a kisebbség számára, ami az elcsatolt területeken szinte mindenhol probléma. Ahogy Ukrajnában, úgy például Szlovákiában sem az alapvető kifejezésekkel, szókapcsolatokkal kezdenek, a történelmi és földrajzi ferdítések pedig további kérdéseket vetnek fel az oktatás során. Espán Margaréta Ritával, az NTGN egykori diákjával, kárpátaljai származású tanárnővel oktatói és diák szemszögből is megvizsgáltuk a kisebbség oktatásának problémáit.
Rita színmagyar faluban nevelkedett. A batári elemi iskola és a szomszédos település középiskolája után a beregszászi főiskolán tanult, majd tanított. Ma pedig már Debrecenben él családjával. S bár az ő idejében a nyelvtörvény még nem éreztette durván a hatását, mára nagyot fordult a világ...
“Az utcán, a templomban, a háziorvossal és a családokkal egymás közt mindig is magyarul beszéltünk. Nem is volt esélyünk az ukrán nyelvvel találkozni. Ha viszont átmentünk piacra Nagyszőlősre, tisztában voltunk vele, ott miért beszélnek más nyelven. De soha nem neveltek arra, hogy ellenségesek legyünk az ukránokkal.” – emlékszik vissza gyerekkorára, diákéveire.
A kisebbségi oktatás vérző sebét pedig 30 éve nem sikerül orvosolni
Fontos megemlíteni, hogy a külhoni régiókban a szülők a jövőbeni boldogulás érdekében gyakran állami nyelvű intézménybe íratják gyermeküket. De vajon milyen hatása van ennek a pszichére? Megéri ezen az áron az államnyelvet kellőképpen elsajátítani, és emiatt sokszor a nemzeti öntudatot elveszíteni? A kutatások szerint egy ilyen döntésnek ártó kimenetele lehet. A tanárnő szerint a tudományágak alapjait kellene első körben megtanulni, nem a nyelvet mindenek felett. A gyerekek ugyanis a tantárgyi ismeretekben hátrányba kerülhetnek, amit rendkívül nehéz ledolgozni. Frusztrációt és lelki problémákat okoz ez bennük.
"Miért feltételezik, hogy egy gyerek az ukránt is anyanyelvi szinten beszéli egy magyar településen, ahol nem hogy iskola, de ukrán lakos sincs, és egy szó sem hangzik el az állam nyelvén? Mi teszi ezt indokolttá? Miért kellene neki tudnia? Honnan is tudná?" – önti költői kérdésekbe felháborodását a fiatal tanárnő.
Szerinte ráadásul a nyelvoktatásban olyan kifejezésekkel indítanak, amelyek a szókincsbővítést célozzák, az alapok viszont, amire építeni lehetne, hiányoznak.
"A választékos szinonimák hasztalanok, ha az egyszerű kifejezéseket sem ismerik a gyerekek. Alapformulákkal kellene kezdeni: hány éves vagy, hogy hívnak, vagy hogy egyáltalán értse egy gyerek, amikor kihívja őt a tanár a táblához."
Nemzeti identitásra nevelés – ferdítésekkel
Ám nem csak az államnyelv tanítása felháborító, de Rita gyermekkorában előfordult, hogy például egy orosz gázkrízis idején földrajzórán Ukrajna hihetetlen mennyiségű földgáz-lelőhelyeiről és ásványkincseiről tanultak.
"Megkérdeztem a tanárt, hogy akkor miért megy a cirkusz? Mosolygott egyet a bajsza alatt, hogy nézzem meg a tankönyv kiadásának dátumát. 1993-as volt. Az ország függetlenedése óta már célirányosan folyt a fiatalabb generáció nemzeti identitásának erősítése – még ha ez sokszor hamis tényeken is alapult. De mondok még durvábbat. Hitelesnek minősített történészek állítanak olyan elképesztő dolgokat, miszerint egy egykor fellelt mamut-lelet agyarába az ukrán címer van belevésve. Kijeven túl pedig ezt el is hiszik. Ehhez képest hol vagyunk mi, nacionalista magyarok, igaz?"
A magyarokat egyébként az ukrán történetírás tükrében is negatívan emlegetik, akár csak Szlovákiában. Nem elég, hogy Munkácson Zrínyi Ilona szobrát a turulmadárral együtt levetették, de még a magyar iskola igazgatóját is menesztették nemrégiben. Az incidens bírósági ügybe is torkollott, erről is mesélt Rita.
"Schink István megnyerte a pert, visszahelyezték hivatalába, de újra leváltották, és egy színukrán, iskolai tapasztalatokkal sem rendelkező igazgatót tettek a helyére. Sőt, az órarendből is ki akarták venni teljesen a magyarok történetét. Kétszer egymás után meneszteni egy iskolaigazgatót mindenféle törvényi alap nélkül, sajnos ez is tökéletesen mutatja, mi mindent lehet megtenni Ukrajnában. Szerencsére az igazgató úr ismét visszakerült az iskola élére, és azóta is a helyén van."
Különleges felvételiztetés
2008-ban egy új felvételi módot is bevezettek egyik napról a másikra az országban. "Kell írni egy tesztet ukránul, és ha tovább szeretne valaki tanulni, az elért pontszámok alapján tud szakokra jelentkezni. Korábban csak az ukrán nyelv volt kötelező érettségi tantárgy, de azóta a világtörténelmet is ukránul kell teljesíteniük. Mivel nem erre az érettségire készültek a diákok az első osztálytól kezdve, bizonyos témákat pedig a magyar tanterv nem is érint, nagy volt a felháborodás, hogy hogyan vizsgázzon le egy diák olyanból, amit nem is tanult? Nekem is csak minimális pontszámot sikerült elérnem. Sok esetben emiatt nem veszik fel a diákokat a felsőoktatásba, és ezért mennek Magyarországra. Vagy csak mert nem tudják elég jól az államnyelvet ahhoz, hogy az adott tudományterületet államnyelven tanulják."
A kárpátaljai magyarok és az ukránok a jobb élet és boldogulás lehetőségében bízva is sokszor Magyarország veszik az irányt.
"Békeidőkben még az ukrán gyerekek esetében is előfordult, hogy magyar iskolába kerültek. A háború miatt viszont már a menekültek közt kevésbé békés természetűek is akadnak, akik nem túl kedvesek a magyarokkal. Nehéz, ha az orosz megszállók elleni harc árnyéka vetül rájuk."
Mi a helyzet a himnusszal?
Aki külhonban él, annak természetes, hogy két himnusz csendül fel az egyes eseményeken. Az államinak is kötelező elhangoznia, viszont az ukrán himnusszal kezdeni egy március 15-i ünnepséget több, mint furcsa.
"A beregszászi Petőfi-szobor előtt állva azt hittem, rossz felvételt kapcsoltak be – emlékszik vissza Rita. - A rendezvényen a hivatalos szervektől is jelen voltak, hogy figyeljenek oda, betartjuk-e a szabályokat. Hogy a beszédekben elhangzik-e ukrán ellenes mondandó. Megtanultuk milyen kisebbségben élni egy olyan területen, ahol elharapódzott a nacionalizmus, és magyar ellenes megnyilvánulásokat okoz. A már említett munkácsi alapiskola ideiglenes igazgatónője is megtiltotta a tanévnyitón a magyar himnusz éneklését. Mondván, Ukrajnában élünk, miért csendülne fel más himnusz? Végül egy magyar szalaggal átkötött gyertyát tettek az ottaniak az asztalra tiltakozás gyanánt. A szimbolikus gesztust az igazgatónő a segédjével nevetség tárgyává tette. Szomorú, hogy máig előfordulnak hasonló esetek."
A magyar kisebbség alapvetően arra szocializálódott, hogy befogadó legyen Kárpátalján. De hiába szokták meg az egyes népcsoportok, hogy egymás mellett élnek, ha újabb és újabb incidens üti fel a fejét. Rita és családja sem véletlenül választották a magyarországi létet, és a nyomasztó hírek és történések után egy szebb élet reményében telepedtek le Magyarországon. A múltat és gyerekkort azonban nem feledik. A felháborodást okozó történések emléke nem múlik.
Vélt adatok
Ukrajnában 20 éve nem volt népszámlálás. A vélt adatok szerint körülbelül 150 ezer magyar él az ország ezen részén. Kárpátalján összességében 729 közoktatási intézmény működik, 211 200 tanulóval. Ebből 65 iskola magyar tannyelvű, 50 vegyes tannyelvű (ebből 25 ukrán-magyar), a magyar nyelven tanulók létszáma (iskola, óvoda) 21 000. Továbbá 4 felsőoktatási intézmény működik, mely összességében 11476 diákot oktat.
-Milány Kincső
