„Azt hiszem nemcsak én vagyok úgy vele, hogy nehezen tudom az évet igazi évnek elképzelni, amely január 1-én kezdődik, és 365 nappal később fejeződik be. […] A futballszurkolók beszélnek így: a mi időegységünk augusztustól májusig tart (a június és a július nem is létezik igazán, különösen a páratlan számra végződő években, amikor nincs se világbajnokság, se Európa-bajnokság.” Nick Hornby így ír Fociláz című könyvében a sajátos időszámításáról, és alighanem így vannak ezzel a diákok is – annyi különbséggel, hogy augusztus helyett szeptemberben kezdődik a „szezon”, azaz a tanév.
A nyári pihenő után az NTGN-ben is megkezdődött a tanulás, csoportjaink számára ettől a héttől kezdve folytatódik a képzés. A nyár azonban Nick Hornby időszámításával ellentétben nálunk létezik. Bár oktatás nem zajlott, a diákoknak volt tennivalójuk júliusban és augusztusban. Operatőr-képzésre járó hallgatónk így emlékezett vissza a nyárra:
„Kaptunk nyári feladatokat, kis etűdöket kellett forgatnunk. Meg volt szabva, hogy mikor miről készüljön az anyag, az egyik feladat például az volt, hogy mutassunk be egy szakmát, de volt olyan is, hogy egy vajaskenyérről kellett egy izgalmas kisfilmet forgatni. Ez utóbbi nagyobb kihívás volt. Vártam már, hogy újra együtt dolgozhassunk, otthon egyedül nem annyira jó, mint társaságban. Nagyon szeretek ide bejárni.”
Ahány csoport, annyiféle feladat. Sportújságíró programunkra járó diákjaink például kötelező olvasmányt is kaptak, de más teendőjük is volt a nyáron:
„A nyár elég kettős volt számomra. Sok izgalmas feladatot kaptam, amikkel érdekes volt foglalkozni. Főleg a kommentátori feladat volt ilyen, ahol „házi” körülmények között kellett közvetíteni a BL döntőt, ami egészen új élmény volt számomra. Azonban hiányzott a jelenléti oktatás és a többi tanuló társasága. Így már vártam, hogy elkezdődjön az új tanév és találkozhassak a többiekkel.”
Nem minden tanár adott azonban feladatot a nyári szünetre. Balogh Zoltán, aki sportszakmai ismereteket tanít a sportújságíró csoportunknak csak a felzárkóztatás jegyében foglalkozott augusztusban a program résztvevőivel:
„Nálam majdnem minden óra után van házi feladat, és van két negyedéves dolgozat, ezt éppen június végén, a szünet előtt adták le, így én nem adtam nyári feladatot. A kapcsolatot viszont tartottuk, mert volt egy áprilisban csatlakozó háromfős kontingens, júliusban és augusztusban felzárkóztattam őket három sportágból. Az atlétika-vb előtt például nyolc óra tömény atlétikát tanultak, augusztus végén pedig átvettük a tornát és az úszást is.”
Azóta pedig elkezdődött az új tanév, Balogh Zoltán azt is elárulta, hogyan.
„Az első óra jó hangulatban telt, beszéltünk aktuális hírekről, például Milák Kristóf visszatéréséről. Ezután a küzdősportokkal folytattuk, méghozzá az egyik legveretesebb, legkomolyabb hagyományokkal rendelkező küzdősporttal, az ökölvívással. Úgy érzem, hogy várták már a folytatást a hallgatók is. Az indulás óta nem tudok rosszat mondani a csoportról, sőt, odafigyelnek, jól dolgoznak, és felmérték ők is, hogy bizonyos sportágaknak a történelmét, szabályait, kiemelkedő klasszisait fel kell térképezniük, mert másképp egy sportújságíró nem gyakorolhatja a szakmát.”
Az NTGN-ben tehát szeptemberben újraindult az oktatás, új tanév, új „szezon” kezdődött. A „nyári alapozás teljesítése”, azaz a házi feladatok elvégzése után mindenki újult erővel vághat neki a tanulásnak.
- Regős László írása
